A tudós és a valóság

Vas Népe - Kozma Gábor

Elhallgattam volna reggelig azt a derék magyar tudóst, aki az unió egyik
bizottságának vezetõ tagja, és töretlen optimizmussal bízik nemzetében.
A rádióból áradó értelmet azonban részben a közeli parkban tomboló
vandálok zaja, részben az éjfélközeli óra akasztotta meg. Az elõbbi már
mindennapos, az utóbbi pedig nyilván ama tudatos mûsorpolitika része,
miszerint a gondolatokat manapság illõ jól eldugni.

Aztán mégis visszatekertem tudósomra. Éppen arról beszélt, hogy mi a
sikeres gazdaság és politika, végsõsoron a sikeres ország titka.
Ilyeneket mondott, hogy "az ötlet fontosabb, mint a program". Vagy: egy
üzletben eleve mindenki becsületes, nincsenek elõítéletek, ám ha valaki
egyszer is csal, örökre vége. És: az a termékeny, elõremutató, mondhatni
támogatásra méltó munkahely, ahol elsõsorban a fantáziadús embereket
preferálják, s nem a mennyiségre ösztönöznek. Csaknem betette a kaput,
amikor azt mondta a derék ember: hazánk a zseniális koponyák országa, s
ha le tudná vetkõzni napi agresszivitását és irigységét, a legmenõbb
uniós országgá válhatna.

Ekkor dobták ki az ablakot.